Magánélet COVID idején – a cég alkalmazottaira vonatkozó kérdések
„Az alkalmazottak magánéletének megőrzése közegészségügyi válság idején” – cikket jelentetett meg a National Law Review 2020 március 3.- án.
A cikk nagyon érdekes oldalról közelíti meg az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének betartását az egészségügyi adatok vonatkozásában, s mai nap is érvényes.
Több oldalról lehet a jelenleg világban kialakult helyzetet a GDPR oldaláról is megnézni.
Egyik kiragadott fontos kör:
A COVID-19 vonatkozásában szabályként alkalmazhatták az otthoni munkavégzést vagy a szabadság igénybevételét, ha nem volt megoldható a távmunka. Ez egy csomó érdekes dolgot vet azonban fel. Többek között felmerülhet, hogy az alkalmazottak a szűkös szabadságkeret miatt vajon elrejthetik-e a tüneteiket az egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatosan – így megőrizve munkahelyüket?
Második fontos megfontolást igénylő terület az adatvédelem tekintetében:
Az alkalmazottak személyes utazásával kapcsolatosan felmerült, hogy egyes munkáltató megköveteli, hogy az alkalmazott nyilvánosságra hozza utazásuk részleteit. Tennék mindezt azért, hogy az utazási kockázat miatt ne kerüljön a munkahely nagyobb kockázat alá. Ezt persze bővíthetik arra, hogy családtagok utazásaira is kíváncsiak lesznek. Ez az tendencia nem mutat azonban túl a magánéletbe való beavatkozáson? Mi a teendő egy ilyen járványhelyzet esetén?
Az alkalmazottak orvosi információinak nyilvánosságra hozatalának előírásait megvizsgálva az alábbiakra lehetünk figyelmesek. Mi van akkor, ha a COVID-19 pozitív teszttel rendelkező munkavállaló eredményét a munkáltató megkapja az egészségügyi hatóságoktól? S nem csak, hogy megtudja, hanem a többi kolléga védelme érdekében ezt nyilvánosságra is hozza? Emellett a belépéskori hőmérséklet-szűrés és ezek alapján történő szelektálás is ebbe a körbe tartozik. Ez azonban elindíthat egy lavinát. A valaha volt COVID-19 pozitív személyek kirekesztését, megbélyegzését, s egy köhintés jelentését is. Erre van-e szükség?
Konkrét alkalmazottak azonosítása pozitív teszt vagy expozíció után is érdekes kérdés. A GDPR megfelelő körülmények között ösztönzi az anonimizálást, de egy általános nyilvánosságra hozatal – miszerint valaki közöttetek pozitív – paranoiát és pánikot tud okozni. Akkor mi a teendő? Nevezzük meg, vagy csak hagyjuk kétségek közt az embereket egy egy csoporton belül?
Azok a munkaadók, akik aggódnak amiatt, hogy intézkedéseik túlmutatnak a magánélet szempontjából, érdemes megfontolni az aggodalmak eseti alapon történő kezelését ésszerű végrehajtás útján.
Az adatvédelmi törvények többsége az egészséggel és a biztonsággal kapcsolatos kivételeket határoz meg, amelyek nagyobb adatgyűjtést és – feldolgozást tesznek lehetővé, az általános eltérés egyik okaként a GPDR „a fertőző betegségek és egyéb súlyos egészségügyi fenyegetések megelőzését vagy ellenőrzését” említi.
A GDPR vezérelvét meg kell őrizni, s szem előtt kell tartani az adatok felesleges gyűjtésének, feldolgozásának vagy közzétételének elkerülését, valamint a munkavállalók magánéletének megőrzését – még egy globális közegészségügyi vészhelyzet esetén is.
Érdemes megfontolni minden egyes tervezett intézkedés célját, és azt, hogy az intézkedés az akkor ismert tények alapján ésszerűen teljesíti-e célját. Hasonló elvek érvényesek a személyes adatok továbbítására is. Fontos azonban azt tudni, hogy valahányszor a munkáltató feldolgozza alkalmazottai személyes adatait, az alkalmazottaknak értesítést kell kapniuk arról, hogy mire fogják felhasználni az adatokat, valamint a nem nyilvánosságra hozatal következményeiről is.
A cikk elérhetősége: https://www.natlawreview.com/article/maintaining-employees-privacy-during-public-health-crisis – 2021.01.12.
